Tünetek

Virág:

A vegetáció során először a virágfertőzés tünetei észlelhetők. A csészeleveleken, virágnyélen baktériumnyálka foltok jelennek meg, a virágok hervadnak.

Termés:

A terméskezdemények megfeketednek, de a fán maradnak. A fertőzött, elhalt fiatal gyümölcsök a fán mumifikálódnak.

Hajtás:

A növekedésben lévő, még meg nem fásodott hajtások fertőződése a hajtáscsúcsi részen megy végbe, amely hervad és pásztorbotként meghajlik. A fertőzött hajtásokról, vesszőkről, gallyakról a megbarnult, megfeketedett levelek nem hullanak le.

Egyéb:

A fogékony fajták ágaiban és törzsében az előrehaladt fertőzés esetén bőséges baktériumnyálka (exudatum) válik ki. A törzsön, esetleg gyökérnyakon kialakult fertőzés kéregfelrepedést és fekélyes sebeket, a farész vöröses-barnás elszíneződését okozza.

A fertőzött fa háncsszövete vizenyős lesz, majd sötétté válik és bemélyed, idővel elszárad.. A baktériumnyálka tejszerű, kis cseppek formájában jelenik meg, mely levegőn később barnás lesz, és nagy cseppeket képez.

Fertőződés és terjesztők

Fertőződés:

Kedvező környezeti tényezők a virágzás időszakában:

– három egymást követő nap a hőmérséklet meghaladja a 18C-fokot
– a lehullott csapadék mennyisége több mint 2,5 mm
– a levegő páratartama 75% felett van

Vegetációs időszakban:

– Homokvihar és jégeső esetén, ami mechanikai sérülésekkel jár
– Másodvirágok megjelenésekor
– Vízhajtások
– Légzőnyílásokon keresztül is fertőződhet a növény

Terjesztők:

– A fertőzött virágokat és a baktériumkiverődés nyákcseppjeit látogató rovarok
– Virágpor, gyümölcs,
– Művelő eszközök
– Szél, eső, öntözővíz

Az Erwinia amylovora baktérium

Az Erwinia amylovora Gram negatív baktérium a Protobacteria törzsbe, azon belül a Gammaproteobacteria családba és az Enterobacteriales rendbe tartozik. A rózsafélék családjába tartozó növények, mint például a birs, az alma, a körte, számos dísznövény és vadonélő növényfaj (galagonya) tűzelhalásos megbetegedését okozza.

A baktériumokat tartalmazó baktériumnyálka virágzáskor jelenik meg. A virágon belül szaporodó baktérium a szövetekbe hatol, a termelődő enzim pedig felbontja a sejtek pektinanyagát és a sejtfalat. A szövetekben baktériumos üregek jönnek létre baktériumsejtekkel telítve, melyek 1-2µ hosszúak, gyakran 3-5 mm nagyságú, különálló kolóniákat alkotva. A baktérium csak aktív, növekedésben lévő növényt támad meg, az elhalt szövetekben azonban még akár két év múlva is aktívvá válhat.